Szegény Jóska! Szegény Terka! Épp csak hogy összeházasodtak, máris meggyűlik a bajuk a sorssal! Fedél még csak-csak akad a fejük fölé, ám eledel már annál kevesebb a tányérjukba. Hiába dolgoznak szorgosan, éjt nappallá téve, csupán száraz kenyéren és vízen tengődnek nap, mint nap. Így aztán nem is csoda, hogy Terka nem hisz a fülének, mikor egy kedves öreg boszorka megajándékozza három kívánsággal. Mikor aztán felsóhajt, hogy „Bárcsak egy szál kolbászom lenne vacsorára!”, szeme-szája eláll az ámulattól… A tűzhely felett, hipp-hopp, egy gusztusos kolbász lengedez! Mégsem tréfált az az anyóka… de mi legyen a másik két kívánság? Ez maradjon titok… legalábbis az előadás feléig! Mindenesetre annyi még elmondható, hogy bármilyen gusztusos egy kolbász, bizony igen bosszantó lehet… az ember orrára nőve!